|
2023-02-18 19:15:22, szombat
|
| |
| |
TÉLI HANGULAT - IDÉZETEK 
Minden évszaknak megvan a maga öröme. A télnek is. A tél általában megragadó szépségével ejt rabul bennünket. A napok óta hulló nagy mennyiségű hó igaz mindig sok-sok munkát ad, de kárpótol mindannyiunkat a hófehér varázslat.
Csend van mindenütt, de néha hallani lehet a madarak csicsergését, és látni lehet ahogy megrázzák tollaikat a hideg miatt. Messze, a nagy fehérségben kitűnik a csipkebogyótermés a bokrokon, látni lehet, hogy megcsípte a dér. Esteledik. Az erdőre friss hótakaró hull. Az ezüstös holdfény úgy esik a földre, mint a legfinomabb selyemből szőtt fátyol.
A nemrég még csendes utcák ilyenkor megelevenednek, előkerülnek a hólapátok, a szánkók. Mindenki vidám, s örül a manapság oly ritkán látott téltábornok éveleji ajándékának. A jó szomszédok besegítenek egymásnak, hamar tiszta és járható lesz a járda. Régi idők telei a beszéd téma és Kovácséknál az újszülött kislány érkezése. A boldog nagypapa ennek örömére barátsággal invitálja a hómunkásokat egy korty italra. A torkunkat maró, méreg erős pálinka ilyenkor újra erőt ad.
Egybehangzó a vélemény, jöhet a következő havazás!
A hidegnek, a fagynak is vannak kellemes pillanatai, melyek feledtetik velünk, hogy jégcsappá vált az orrunk, vagy esetleg a szempillánkon hópihék díszelegnek. Gyerekkorunk élményei villannak be, és főként az, hogy akkor sosem fáztunk?
A tél csodákra is képes. Valóságos ékszerként ragyogó jégvirágokat rajzol ablakunkra, és "Mint menyasszony, talpig csillogó fehérben, úgy öltözteti a tél a tájat"
De idén ez kissé máshogy lett...
Mert idén:
"Januárban
Szabadságra ment
A Tél."
...és februárra is ott maradt! Mintha rohamléptekkel a tavasz kopogtatna!
És hogy azért idén ne csak a reggeli jégvakarás maradjon meg az emlékezetünkben a télről... Íme: kárpótlásul egy nagy csokor a legszebb szép téli idézetekből, kedvenc költőink, ismert hazai és külföldi hírességek szép mondásaiból.
Kárpótoljuk magunkat most ezekkel!
"...Ablakokon jégvirág van,
művészkedő hideg csípte
Domb lejtőjén hóból dunna,
faágakon hóból csipke.
Képzelhetsz-e ennél szebbet,
szemnek, szívnek ékesebbet? 
Ékesebbet? édesebbet?
ennél békességesebbet?...
Élni ilyen környezetben,
ó milyen szép, ó be jó!
Hull a hó, hull a hó,
hull a... hull a... hull a hó!"...
Gábor Andor: HULL A HÓ
Ajkainkat tél rajzolja kékre,
körmünk fénye régen megkopott,
ruhánkra a zúzmara fehérje
jégcsap tűvel fagyot foltozott.
Tovasiklunk január jegében
- sors-keringő, töretlen varázs -
körbe-körbe forgatnak az évek...
Szédült táncunk majd folytatja más.
Kapui Ágota: Fagykeringő
Akkor a leghosszabb a tél
Ha már az ember nem remél
Ha a holnap csak ködös kép
Tövissel barázdált vidék.
Ákos: Szeress így - Zeneszöveg
Amikor először esik a hó, az olyan szép.
Még ha azonnal elolvad is.
És ilyenkor mindig gondolni kell valakire.
Muszáj gondolni valakire!
Petrovácz István: Lány a Wiktorskán
Az alkony mögé bújnak a házak
Tavaszt álmodnak és fáznak a fák
A hóban sárga fenyő-csontvázak
És egy régen elnyűtt, tarka kabát
Varjak kárálnak, majd tovaszállnak
Oly rövidek, szürkék a nappalok
Szívemben elégnek a gyertyaszálak
S elcsendesülnek bennem a dalok
Átélem újra halandóságom
E kegyetlen nehéz, bús számadást
A fagyott hó alatt fekve várom
Reszketve várom a feltámadást
Kárpáti Tibor: Januári alkony
Álmodója vagyok
annak a télnek,
az éjjel
csendben jövő
puha hóesésnek.
Az ünnepet izenő
csengőhangnak,
ahogy a fenyő alatt
mások,
örömet adnak.
Bolondja, lázasa
benne
fagynak, szélnek,
a kékest pipáló
dűlt kéménynek,
az ablakunkra
rajzolt jégvirágnak,
a rég volt, zimankós
szép világnak.
Siratója lettem az
odahagyott háznak.
Ahová,
megbocsájtón,
... visszavárnak.
Ahol az asztalánál,
nekem, még most
is, ...megterítnek.
Télben, nyárban,
egyformán,
és úgy szeretnek
mintha hűtlen,
soha el
nem mentem volna!
S otthon, ha estüll,
egy árva csillag felnéz
az égre,
és édes imát mond
értem,
a fehér hóesésbe.
Eszenyi István: Nosztalgia
Bandukolni térdig érő hóban,
gyönyörködni hósapkás oromban,
utazni kedves, csilingelő szánon,
ez az igazi téli álom...
Csúszkálni fényes korcsolyákon,
nevetni fehér hólabdákon,
nézni szállongó hópihét
ez az igazi téli szép!
Várady Lilly: TÉLI SZÉP!
Beszélget a kályhánál a család,
a téli alkony nesztelen leszállott.
Kosztolányi Dezső: TÉLI ALKONY
"A békés téli táj fölemeli a lelket és lebontja a barikádokat."
(André Aciman)
a bokrok, a fák ülnek a hó alatt,
a tücsök most a mennyei réten citerál
A fagy csípi pirosra a fázó arcokat,
hideg, csípős szél rázza a fákat,
a kopár ágak közt süvölt, jajgat,
A horizonton sötét felhők sodródnak,
könnyedén, légies hópihék táncolnak
átölel, ringat a meghitt ünnepekben,
pihenőre tér a természet: decemberben
Fazekas Margit: Verselő Antológia 2013
Csillog a szoknyám,
csillog az ingem.
Ott, ahol éltem,
hófehér minden.
Jéghegyek csúcsán
imbolygó felleg...
Éled a szellő,
ringnak a pelyhek.
Várnak a dombok,
hívnak a rétek.
Szél karján lengek,
szállok felétek.
Mentovics Éva: Hópihe
Csíp a dér, fagy az ér,
csupasz ég feketéll,
pihenő cinegék
szeme még feketébb,
s a nyitott kapunál
didereg január.
Szilágyi Domokos: JANUÁR
Csodálattal tölt el engem a természet,
Bár nem minden évszak vonzza lelkemet:
Búra hangol a tél sívó pusztasága,
Míg örömre gyújt a zengő kikelet;
Ámde még a tél is, ha itthon borul rám,
Idegen tavasznál kedvesebb nekem,
Mert én a hazámat, szép Magyarországot,
Az egész világnál jobban szeretem!
(Jakab Ödön)
"A csönd csendjével susogja a szám,
az esővel esengem szaporán,
a hóval, mely szűk szobád ablakán
bedereng s - álmomban, s álmom után,
tavaszi éjszakán gondolj reám
és nyári éjszakán gondolj reám
és őszi éjszakán gondolj reám
és téli éjszakán gondolj reám."
(Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko)
De szép is a
nagy természet,
hol haldoklik,
hol meg éled!
Hóból víz lesz,
vízből hó lesz...
Más szavunk sem
lehet erre:
így is jó lesz,
úgy is jó lesz!
Tamkó Sirató Károly: A nagy természet
Délben ezüst telihold
a nap és csak sejlik az égen.
Köd száll, lomha madár.
Éjjel a hó esik és
angyal suhog át a sötéten.
Nesztelenül közelít,
mély havon át a halál.
Radnóti Miklós: December
Elbüvöl e buja szépség,
Foglyul ejt a pillanat,
A tél ezer szépségétől,
Lélegzeted elakad.
Kulik Tamás: TÉL
"El kell fogadnod a szívedben zajló változásokat, éppúgy, ahogy elfogadod az évszakok váltakozását is. S ha egyszer szívedbe költözik a tél, próbáld derűs nyugalommal kiböjtölni a tavaszt."
(Ernest Hemingway)
Az emberek nem figyelik, hogy tél van-e vagy nyár, ha boldogok.
Anton Pavlovics Csehov
Enged a fagy, földről, égről
tűnik a tél boruja,
hóvirág nyit, a hólétől
megárad a nagy Duna.
Simon István: FEBRUÁR
Ess hó, ess három napig!
Vagy egy hétig egyfolytában!
Öltöztesd szűzi-fehérbe a tájat!
Mint a tiszta gyermeki lélek,
mit nem fertőzött be a földi mocsok,
úgy ragyogjon fehéred, bármerre nézek,
mindenhol!
Ess hó, ess! Ne is egy hétig:
egy hónapig! Térdig szeretnék gázolni benned,
mint a gyermek, ki voltam,
hógolyóztam és szánkóztam!
Feledtesd el, hogy a hó alatt
feketeség van... latyak lesz belőle,
Kiábrándító...
De most... most szeretnék megállni...
csak állni a hóesésben,
megtisztult lélekkel
a hófehér térben...
S. Farkas Zsuzsanna: Ess hó, ess!
- Ez a legrövidebb nap. Most már tényleg itt a tél.
- De a leghosszabb éjszaka is a maga csodáival.
Fordította: Laik Eszter
Angol nyelven:
""It`s the shortest day. Winter is truly upon us."
"But also the longest night, and that comes with its own wonders.""
James Norbury: Nagy Panda és Kicsi Sárkány
"Ez a rózsa nem oly illatos, mint a nyári virág, de állt minden megpróbáltatást, amit amaz el nem viselne: a tél hideg esője elegendő volt a táplálására, a nap halvány sugara a melengetésére; a süvítő szél meg nem sápasztotta, szárát el nem törte, a csípős fagy el nem sorvasztotta."
(Anne Bronte)
"Az éjszakában az embernek nincsen társa, a nagy téli sötétségben csak Isten előtt áll, kívül űr és feketeség, a lelke elkezd nagy magánosságában reszketni és olyan gyáva lesz, mint a legutolsó sakál."
(Dallos Sándor)
...Élni ilyen környezetben,
ó milyen szép, ó be jó!
Hull a hó, hull a hó,
hull a... hull a... hull a hó!"...
Gábor Andor: HULL A HÓ
"Élvezd a csendet!
A csendben megszólal a világ,
simítja lelked
s ellazít egy suttogó faág."
(Gergely István)
Érzed? jön a tavasz,
a fák alá
már tarka-fátylú verőfényt havaz.
A messzeségből hirnök érkezett:
madár lebeg a rónaság felett
s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.
Wass Albert: TAVASZ-VÁRÁS
Február a tél vége.
Elolvad jég végre.
Hóvirág nő a hó alól.
A kis cinke vígan dalol.
Február rövid hónap,
de van benne sok jó nap.
Farsangi bál és medveles.
De az út széle még jeges.
Februárban megy a tél,
A jó kedvünk visszatér.
Februárban olvad a hó,
Ez a hónap nekem való.
Mészáros András: FEBRUÁR
Fehér a hó, fehér a ház
fehér a gondolat, mi rám talál.
Az első hó fedte, nyugalmas táj
békével tölt el, s rám kiabál:
megállj!
Tedd le most gondod, békítsd meg lelked!
Pihentesd tested, tárd nagyra szíved!
Szorongó fájdalom szálljon most messze.
Suhanjon kavargó, fehér pihével.
Űzd el a bánatod hótakaró alá!
Minden rosszat fedjen,
s hozzon jót és áldást!
Fehér a hó, fehér a táj...
Fehér a lélek... fehér varázs...
S. Farkas Zsuzsanna: AZ ELSŐ HÓ
Fehér lett a kert, az udvar, fehér lett a nagyvilág!
Mesebeli kristályoktól mesések a kerti fák.
Csakhogy nem hó hullott rájuk, nem is dér és nem dara...
Mesés kertbe mesés fákat varázsolt a zúzmara.
(Szalai Borbála: Mesevilág
A fény az fény. Nem igaz? Nem, a holdfény nekem csak keserű emlékeztető volt arra, amit nem élvezhetek; a téli napra. Bár halvány melegsége nem űzi el a tenger jegét, nem ébreszti fel a föld növényzetét, nem fakasztja dalra a sármányt, lisztsápadt arca mégis újraéleszti lelkemben a hitet, hogy képes erre. És ez megmelengeti az ember szívét.
Sjón: A cethal gyomrában
Foltokban már olvad a hó a hegyen,
Az avarból virág bújik szerényen.
Fehér harangját lehajtva földre néz.
Dárdás levele vigyázza testőrként.
Pici hagymából fejlődve díszeleg,
Takarítja maga elől a telet.
A hóvirág jelez: tavasz közelít,
Érkezése téli tájat megszépít.
Te kis virág milyen nagyon bátor vagy!
Jössz akkor is mikor kemény még a fagy!
Legyőzöd a rideg-hideg világot,
Megelőzöl minden büszke virágot.
Káldi Géza: Hóvirág
Fuss, te tél!
Fuss, te tél!
Jön a Tavasz, utolér.
Jön óriás
sereggel,
hóolvasztó meleggel.
eső dobol
hátadon,
a Nap sem lesz pártodon.
Hányszor mondjam,
tűnj el gyorsan,
szép szerivel, míg lehet.
Mert ha vársz - hát jaj neked!
Osvát Erzsébet: TÉLKERGETŐ
Habosra elbágyadt
a jégfényű ég,
olvadt ragyogásban
a lenti vidék,
a kopasz fa
árnyék
kéklik a havon,
friss patak csillámlik
a kocsiúton.
A kakas a hóban
rikkant egy nagyot,
piros farka tolla
mint rubin ragyog,
olvadoz a zúzmó
a fűszál hegyén,
s rengedez már csilló
harmat a helyén.
Juhász Ferenc. TAVASZ-ELŐ
Ha nem lenne tél, nem élveznénk annyira a tavaszt.
Ha nem kellene néha nélkülöznünk, nem vágynánk annyira a jólétet.
Anne Bradstreet
Havazás lennék, lengőn áldó,
gyűrött arcokra, földre szálló,
vigasztaló-nagy csöndes ének,
lélegzete a mindenségnek...
Farkas Árpád: Dúdoló
Havazik, havazik...
Meg sem áll tavaszig.
Tán az egész világ
hó alatt aluszik.
Gazdag Erzsi: Fehér Karácsony
Hát újra itt vagy, édes, drága hó!
Beláthatatlan, végtelen fehérség.
Alvóknak takaró,
Holtaknak szemfedő,
Békétleneknek: diadalmas béke.
Alattad nem fáj a virágok szíve,
Alusznak mind:
A nefelejcsek és a margaréták,
Mert fáraszt a virágzás
És jó pihenni jövő tavaszig.
S még jobb talán - örökké.
Remenyik Sándor: DICSÉRŐ ÉNEK AZ ÚJ HÓRA
Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!
Mert az az ősz olyan gondtalan rossz gazda:
Amit a kikelet
És a nyár gyűjtöget,
Ez nagy könnyelműen mind elfecsérli,
A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli.
Petőfi Sándor: A PUSZTA TÉLEN
Hol van a nyár, hol van a nyár?
Elröppent, mint egy sóhajtás.
Most tél van, csikorgó hideg tél.
Csukás István: A nagy ho-ho-ho-horgász télen
Hova lett a tarka szivárvány az égről?
Hova lett a tarka virág a mezőkről?
Hol van a patakzaj, hol van a madárdal,
S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak?
Odavan mind! csak az emlékezet által
Idéztetnek föl, mint halvány síri árnyak.
Egyebet nem látni hónál és fellegnél:
Koldussá lett a föld, kirabolta a tél...
Petőfi Sándor: A téli este
Hóna alatt seprűt szorít,
pedig nem is sepreget.
Bizony ésszel fel nem éred,
ez az ember ki lehet.
Hóval, faggyal nem törődik,
tűri némán, szótlanul,
De mikor a tavaszt érzi,
mint a patak, könnye hull.
Donászy Magda: Hóember
Hó hull az ágra,
s apró kis pelyhek
szél karján vígan
libbennek, lengnek.
Felkel a szél most,
jól megkavarja-
Pelyheket szép nagy
buckákra rakja.
Hófehér dombok,
mint téli álom-
csillogva ringnak
hófehér tájon.
Mentovics Éva: Apró kis pelyhek
Hó a mező takarója,
hűvös a nap, fogy a láng.
Délen a fecske, gólya
gondol-e ránk?
Nincs dal az ég hidegében,
károg a varjusereg.
Mégis a szán fut a jégen,
gyerekek!
Weöres Sándor: Tél
Hópelyhek az én álmaim,
Fehérek, halaványak,
Néha eltűnnek-foszlanak,
Alighogy földreszálltak...
Reményik Sándor: Hópelyhek
Hószendvicset készít tetőnkből a tél
Éles késével még átkeni a szél
Széléről túlcsordul - égi méz - a jégcsap
Köröző varjú felette egy légy csak
Séd Imre: Január
Hull a hó, hull hó,
lesz belőle takaró,
ráborul a vetésre,
hogy a fagytól megvédje.
Vastag hóbunda alatt
kenyérmagvak alszanak,
puha ágyban telelenek,
s kikeletkor kikelnek.
Várnai Zseni: HULL A HÓ
Hull a hó hull a hó
Mesebeli álom
Télapó zúzmarát
Fújdogál az ágon
A kis nyúl didereg
Megbújik a földön
Nem baj az ha hull a hó 
Csak vadász ne jöjjön
Parányi ökörszem
Kuporog az ágon
Vidáman csipogja
Süt még nap a nyáron
Gazdag Erzsi: Hull a hó, hull a hó - Dalszöveg
...Hull már a hó
Halkan, csendben, szépen,
S takaróvá gyűlik
A kopár vidéken.
A tél fehér leple
Telepszik a tájra,
Betakar mindent,
Maga alá zárva...
Kormos István: TÉLI ESTÉN
Itt van a farsang,
készül a fánk.
Hatalmas móka
vár itt ma ránk.
Pattog a tűz, és
serceg a zsír,
mindenki ehet,
amennyit bír.
Tűnjön el innen
végre a tél,
ropja a táncot
aki csak él!
Jöjjön a napfény,
süssön le ránk!
Addig is együnk,
fogyjon a fánk!
Mentovics Éva: Tél-kergető
Januári hó hull, fehér lesz minden,
tiszta lapot nyit az új év.
Mit írunk rá? Itt a nagy lehetőség,
egy pillanatra költő lesz mindenki,
a hóra íródik a közös költemény!
Csukás István: JANUÁRI HÓ HULL
Január, január
mindig hócsizmában jár;
jégbajusza, jégkabátja,
zúzmara a jó barátja.
Január, január
palotája nyitva áll.
Jégtükörű padlóján
korcsolyázik fiú, lány.
Áll a tánc, áll a bál.
Kicsi szánkó csengve száll.
Meg nem áll tán tavaszig,
mindaddig, míg havazik.
Gazdag Erzsi: JANUÁR
Jégből van a topánkája,
roppan a hó alatta.
Fújhat a szél, mégsem bánja,
megóvja a kalapja.
Hullhat a hó egész héten,
süvíthet a fergeteg,
kacaghatják, az se bántja,
hisz a dolga rengeteg.
Vesszőkosár lóg a karján,
odajár a sok madár.
Ilyen sűrű hóesésben
ennivalót hol talál?
Ezért aztán sok a dolga:
kínálja a sok magot,
s vígan nevet, mikor a sok
apró cinke jóllakott.
Mentovics Éva: A dolgos hóember
Jégvirágok nyiladoznak
ablakunkon hetekig;
az éhező verebeket
jó gyerekek etetik.
Hallgasd csak, hogy csilingel
sok fehérlámpás éjszakán,
versenyezve hópelyhekkel
a telet vivő ezüst szán.
Józsa Márta: Csilingelő tél
Jó reggelt, Tél! Már vártalak.
Hajnalban a deres mezőn,
este a kopasz fák alatt.
A fagy jelezte jöttöd,
hogy az őszt a sárba döntöd.
A fagy és a félelem,
hogy fény nélkül mi lesz velem.
Palotás Petra: Lélekszirmok
Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
- Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!...
Weöres Sándor: A MEDVE TÖPRENGÉSE
Kert zuzmorája
Minden kis ágra
Fehérlő csipke,
Hideg lehellet
Kristály virága.
Fehér nyirágról
Leomló fátyol,
Földig leérő
Libbenő hajló
Kristályos csipkés
Leomló fátyol.
Pirosas, biboros
Lilaszin hóra
Hullnak a pelyhek,
Zuzmora pelyhek.
Czóbel Minka: Hókirályné palotája
Későn kel a nap, teli van még
csordúltig az ég sűrü sötéttel.
Oly feketén teli még,
szinte lecseppen.
Roppan a jégen a hajnal
lépte a szürke hidegben.
Radnóti Miklós: Január
kopár
határ
zörgő
erdő
rojtos
bojtos
ide-
oda
lengő
felhő
síró
rívó
dúló
fúló
morgo-
lódó
rideg
szél
fejre
kucsmát
lábra
csizmát
hátra
bundát
ágyba
dunyhát
jön a
jön a
hideg
tél
Kányádi Sándor: Őszvégi játék
Lehetséges, hogy ma egy csalódás miatt levert vagy,
elborít a szomorúság, vagy a halálra gondolsz.
Ilyenkor tél van, de készülj a tavaszra."
(Jean Vanier)
Magam leszek a zúzmara,
a hóval olvadok.
Elillanok, akár a tél,
akár a sóhajok.
Vad Fruttik: Szemben a nappal - Dalszöveg
"Majd lesz talán, igazán, még egy fényes könnyű élet.
Úgy lesz bizony, fogadom, ahogy annyiszor reméltem.
Lesz őszre tél, szenvedély, és a rosszat elfelejtjük,
és tavasz, nyár megtalál, minden reggel újra kezdjük."
(Dés László)
Már tél van, elcsendesült minden
nyugalom van ott kinn és itt benn,
halk nevetés töri meg a csendet,
hópelyhek kacagva érik el a földet.
Vass Lajos
Megfagy a harmat a jégfogú tájon,
Zúzmara jajdul lógva az ágon.
Szárnyaszegetten ül a madárka,
Jégben a fészke, fagyva a párja.
Szél dere dermeszt hóra palástot,
Tél szava kondul jégben a sás most.
Mélyen a vízben halkan halaknak
Álma igéz, már tavaszt akarnak.
Reggel a Napnak csillog a háza,
Fényfuvoláján izzik a táj ma.
Oldja a fagynak szürke bilincsét,
Szól kikeletnek szín-teli kincsért.
Ujvári Lajos: Téli kép
Megszeppent a
hóvirág,
amikor
kikandikált.
Látja,
pilinkél
a hó,
a földön
hótakaró.
Télapó meg
nincs sehol:
talán szundít
valahol,
és nem vette észre,
hogy a télnek vége?
Osvát Erzsébet: A MEGSZEPPENT HÓVIRÁG
Mikor megkezdődik a havazás, az első napon, mikor szánok jelennek meg az utcán, kellemes nézegetni a fehér földet, a fehér tetőket, jólesik belélegezni a friss levegőt, ilyenkor szokott az ember ifjúságára emlékezni. A vén, dérlepte hársak és nyírfák jóindulatúaknak látszanak, közelebb állnak a szívhez, mint a ciprusok és pálmák, az ő szomszédságukban már nem is akaródzik az embernek a hegyekre és tengerekre gondolnia.
Anton Pavlovics Csehov: A 6-os számú kórterem
Mindegyik évszaknak van valami bája.
Van aki leszólja, van ki megcsodálja!
Ha kívül hideg van, öltözz melegebben,
a lelked sem fázik, ha van szeretet benn.
Aranyosi Ervin: Öntsd szíved melegét a fagyos világra!
Minden éjjel egy sereg virág
költözik az ablak üvegére,
könnyű indák, álombéli fák,
szirmok, ágak, levelek fehére.
Kuzebaj Gerd: Jégvirágok c. vers
Minden fagyos tél
Után új tavasz jön.
Az ember szívében
Új remény köszön.
Uhrin Benedek: A szerelemmel játszani nem szabad
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz,
és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós hajnal.
Kahlil Gibran
Mit lehet tenni a tél ellen? Várni kell a tavaszt.
Jókai Mór
Most én is hó-ruhát kapok:
s a szívem tán azért sajog,
azért ily árva, elhagyott,
mert olyan tiszta, jó vagyok,
ahogyan csak a hó ragyog; -
de majd telnek a hónapok,
s ha engednek a zord fagyok,
a bánatom eloldalog,
én is, én is "felolvadok",
sugárba, fénybe roskadok, -
s megkönnyeznek - a csillagok...
Vitó Zoltán: Téli mondóka
Most tél van, és csend, és hó, és halál.
Vörösmarty Mihály: Elősző
A mozdulatlanság állapota. Az alvás, a várakozás állapota.
A szomorú szépség állapota. A csend, a hideg, a fagy, a jég, a hó.
A hó gyönyörű. Szomorúan gyönyörű.
... De nem csak szomorúság, nem csak fagy van a télben.
Hanem jó is.
Az, hogy véget ér. Ezt mindig, minden évben biztosan tudhatjuk. Véget ér.
Hogy mikor, nem tudjuk. Lehet, hogy hamarosan, lehet, hogy sokára.
De biztosan vége lesz.... És ezt várjuk.
Ez tartja bennünk a lelket, tudjuk, hogy érdemes élni, várni, mert lesznek szebb napok.
Amikor minden megmozdul, minden felébred, és minden szép lesz megint.
Csak várni kell és hinni. Nem is hinni - tudni.
És türelmesnek lenni.
Ez a legfontosabb. És ha megérkezik a tavasz, elfelejtünk minden mást.
A hideget, a szomorúságot, a fagyot, a mozdulatlanságot.
...Igen, most tél van. De lesz tavasz.
Csitáry-Hock Tamás: Van a tél...
"Nekem a tele Holdak,
Az együtt-nézettek,
Szépek lesznek, mert szépek voltak
S a fogadásunk
Nekem ma sem egy útált, ócska folt:
Megbolondulnál, ha tudnád,
Miket juttat eszembe
A vándor, téli tele Hold."
Ady Endre: Vándor, téli Hold
Nem fáztok, ti téli fák,
Mikor meztelen az ág?
Eldobtátok a nyári zöld
S az őszi aranyruhát.
Ejnye, ejnye, téli fák,
Ez aztán a furcsaság:
Hideg télben levetkőztök,
Nyáron viseltek ruhát!
Zelk Zoltán: Téli fák
Neszez a hó, minden hallgat,
ez a kert ma a végtelen,
óvatosan, lassan ballag a
decemberi éj velem.
Minden messze, minden távol,
semmi sem látszik a tájból,
bokor és fa sokaságtól,
minket a tél elvarázsol.
Gyermekkorok mese éje,
támad újra ma estére,
boldog nyugalmat idézve,
mi nincs már csak emlékébe...
Hó rakta varázspalástban
minden alszik, minden hallgat,
áll a kert a havazásban,
hó neszezget, hó takargat.
Fetykó Judit: Éjjel, havazásban
"Néha úgy szállong nesztelen libegéssel, mint ősszel a falevél. Nagy pelyhei tanácstalanul tántorognak, aztán lehullanak valahova, és el is olvadnak azonnal, mert így csak tél elején hull a hó.
Ha mégis megsűrűsödnének, akkor a füves völgyek, hideg árokpartok lesznek először fehérek, és szinte felszólnak az alacsony hófelhőknek, hogy:
- Ereszthetitek a többit is! Már megmaradunk.
Ekkor aztán feltámad a szél, szitálni kezdi a havat, apró pelyheit megforgatja, és sziszegő, vad suhogással ráborítja a világra.
A hegyek, völgyek, erdők, mezők elnémulnak ilyenkor, mert a hó takar, temet, fehér lepedője alatt ijedt csendben alszik az élet, és sose lehet tudni, lesz-e belőle ébredés.
(Fekete István)
"Nézem, ahogy az est leszáll az ablakom előtt,
Ezüstbe és fehérbe öltözik a Föld.
Álmaink és bűneink, jó és rossz tetteink
Ma hó takarja."
Piramis: Kívánj igazi ünnepet!
Nem eszi meg a kutya a telet.
Közmondás
Nincsen virág, nincsen zöld,
Nagyon meztelen a föld
Kihűlt lelke jéghideg, holt,
Az égen is reszket a hold...
Élessz tüzet január,
Kell a szeretetsugár
Egész évben szerethessünk,
Hogy így boldogok lehessünk!
György Emőke: JANUÁR, JANUÁR
Nincs tavasz tél nélkül. Nincs élet halál nélkül.
Spíler c. film
...Nini! nézd csak, de szépek a
Mezőcskék, hegyecskék!
Az angyalok fehér hóval
Behúzták, befedték.
Száll az égből, szállingózik,
Hull a hó, hull a hó -
Szegény földnek a hidegben
Jó meleg takaró!
Pósa Lajos: A HÓ
Olvad a hó, fenn fordul a nap,
kiböködi a hideg csillagokat,
döccen a vén Föld rossz kerekén -
túl vagyunk... látod, a tél nehezén.
Szabó T. Anna: FEBRUÁR
Olvad a hó a hegyormokon,
S a néma fenyves lágy szellőt szitál,
Itt -ott fehérlő tiszta foltokon
A zúzmarás tél búcsú-képe áll.
Wass Albert: FEBRUÁR
"...olvad a hó, tavasz akar lenni.
Mit tudom én, mi szeretnék lenni!
Pehely vagyok, 
olvadok a hóval,
mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj.
Mire a madarak visszatérnek,
szikkad a föld, híre sincs a télnek..."
Babits Mihály: ŐSZ ÉS TAVASZ KÖZÖTT
Olyan halk és hideg idő van,
halk és hideg, halk és hideg:
hallani szinte suhanóban
a gyöngyház égen a telet.
Selymesen száll ő rongyaink közt
s arcba legyez, bár semmi szél...
Óh láthatatlan, hűvös angyal,
előkelő, gyönyörü Tél!
Babits Mihály: AZ ELŐKELŐ TÉL
Ó, de szép,
Ó, de jó,
Leesett
Nézd, a hó!
Hull a házra, hull a fára,
A lámpára, a járdára,
Mint az álom, oly csuda
Fehér lett Pest és Buda.
Ó, de szép,
Ó, de jó,
Gyúródik
Hógolyó.
Fiúk, lányok meg nem állják,
Egymást vígan hajigálják,
Olyan harc ez gyerekek,
Amit én is szeretek.
Szép Ernő: HÓ
Öröm rezzen ágról ágra:
itt a tavasz nemsokára,
kizöldülnek mind a fák -
Isten hozott, hóvirág!
Zelk Zoltán: HÓVIRÁG
Összenőtt a föld az éggel,
csupa fehér, csupa szürke.
Ég és föld közt oszlopokként
feszül a kémények füstje.
Farkasordító hideg van.
Csattog a fagy, mint a fejsze.
Kibújni a jó melegből
kinek volna kedve, mersze?
Szégyen volna mégis-mégis
egész nap bent rostokolni:
mire való a jó csizma
meg az a sok meleg holmi?
Lám, a varjú milyen bátor,
se csizmája, se bundája,
mégis kiült károgni a
fehér lombú diófára.
Kányádi Sándor: Tél derekán
Az ősz az az évszak, ami után rögtön a tavaszt várjuk.
Doug Larson
"Rád borulnék ősszel, takaró avarral
És ha tél lehetnék, behavaználak.
Beléd olvadhatnék nyíló szép tavasszal
Forró nyár, ha lennék, beragyognálak."
Bikini: Veled akarok... (Zeneszöveg)
Reggel vagy este,
Szélben vagy csenddel,
Eljön magától
Sorsod mit rendel:
Miként nyár és tél.
Kölcsey Ferenc
Száll az idő, száll fölöttünk,
Sebesebben, mint a madár,
Gyűlnek az évek mögöttünk.
S vajon, hol a véghatár:
Nem tudja ezt a halandó,
Csak annyit tud, hogy mulandó
Minden itt az ég alatt -
Életünk egy pillanat.
Benedek Elek: JANUÁR
Szellő rezdül csendben,
hópihékkel játszik,
az egész világból
gyöngy-fehérség látszik.
Pillangó pihékkel
fehéredik minden,
ennél szebb varázslat
egész évben nincsen.
Devecsery László: Harang szól valahol...
A szép rögtön kell.
Az igazra alszunk egyet.
Lelkünknek elég a kép.
A testnek keret is kell.
Márai Sándor
Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot
már végképp másoknak remél.
József Attila: Ime, hát megleltem hazámat... c. vers
Sziszegve nyargal a fagyos szél,
komor még az alvó világ.
Ugye Kedves hosszú már a bezártság, a tél...
De nézz csak ki s reménykedj! T
Tavasz hírnökeként kinyílott a hóvirág.
Lovas Éva: REMÉNYKEDJ!
Tavasz s tél küzdenek egymással,
Harcol a fagy és napsugár
Egy-egy hiszékeny bokor ága
Rügyét is bontogatja már.
Endrődi Sándor: TAVASZ FELÉ
Táncolj a légben, forogj a térben,
Hófehérséged hintsd le rám!
Csillogj az égben, szállj le, s igézz meg!
Mutasd meg nekem tél-csodád!
Vámosi Nóra: Hópihe
A tél legszebb pillanatai. amikor hull a hó és a napfény csillog.
Meor
"A tél csodákra is képes. Valóságos ékszerként ragyogó jégvirágokat rajzol ablakunkra, és "Mint menyasszony, talpig csillogó fehérben, úgy öltözteti a tél a tájat"
Meor
Tél eleje, tél közepe:
havas a hegyek teteje,
sehol egy árva virág -
zúzmarás a fán az ág.
Ám télután egy reggelen,
csoda történik a hegyen:
kibújik a hóvirág,
s megrezzen a fán az ág.
Öröm rezzen ágról ágra:
itt a tavasz nemsokára,
kizöldülnek mind a fák -
Isten hozott, hóvirág!
Zelk Zoltán: HÓVIRÁG
,,A tél a kényelem, a jó ételek, a melegség,
a barátságos kéz érintése és a tűz melletti
beszélgetések ideje: otthon vagy."
(Edith Sitwell)
A tél nem egy évszak, hanem egy ünnep.
Sinclair Lewis, amerikai iró
A tél nem tart örökké; a tavasz nem marad el.
Hal Borland
A tél olyan évszak, amikor a világtól el lehet vonulni, a szűkös készletekből a legtöbbet lehet kihozni, elképesztően hatékony tetteket lehet végrehajtani, és el lehet tűnni szem elől. (...) A tél nem a halála, hanem az olvasztótégelye az élet ciklusának.
Katherine May: Út a télbe
A tél ölelésében tudja meg az ember,
hogy lelke mélyén a nyár soha nem múlik el.
Albert Camus
Tél, tél, hófehér,
ezer pehely pilinkél.
Megpihen a faágon,
pihe-puha hóálom.
Tél, tél oly fehér,
Hótakaró térdig ér.
Balla Piroska: Hófehér tél
,,A tél a tündérmesék ideje.
Természetanyácska csillogó ruhába öltözve köszönti
az évszak mitikus teremtményeit, míg a téli álmot alvó állatok
meleg ölébe és kényelmes faodvakba fészkelik magukat."
(Sarah Ivens)
Tél van. Havasak a háztetők, varjak keringve kárognak a házak felett, emberek csúszkálnak a jeges járdán, szürke a kép az ablak keretében. Hideg, rideg, barátságtalan. Tél van. És benne tavasz. Bennem tavasz. Szökkenő szarvassal, csivitelő madarakkal, zöldellő fákkal, napsütéssel... és egy nyíló virággal. A legszebb virággal, ami csak létezik a Földön. A legszebb érzéssel, ami csak létezik a Földön. Veled.
Csitáry-Hock Tamás: Csitáry-Hock Tamás: Angyaltoll
Tündöklik, mint a gondolat maga,
a téli éjszaka.
József Attila: Téli éjszaka
Udvarunkon, ablak alatt,
Álldogál egy furcsa alak.
Hóból van a keze, lába,
Fehér hóból a ruhája.
Hóból annak mindene,
Szénből csupán a szeme.
Vesszőseprű hóna alatt,
Feje búbján köcsögkalap.
Gazdag Erzsébet: Hóember
Ugye, szép a tavasz, mikor
rügy születik s madár dalol?
S ha daluk némul, szép, ugye,
nyáron a méh-, s virág-zene?
És nem szép, ha elmúlt a nyár,
hogy a levél, lehullva már,
cipőnk orránál kavarog,
vagy markunkban ireg-forog?
Most tél van, beállt a patak;
sétálgatok a fák alatt:
öles hóban áll mindegyik,
odvukban mókus aluszik, 
s bármily kicsiny az ág, a gally,
mindent fehér szirom takar.
Köszöntelek, tél! Te szépíted,
nagy virággá te építed
ezt a fát, ötven fekete
karját fehérrel vonva be,
míg a gallyakra millió
kis fehér kesztyűt húz a hó.
Davies, William Henry: A TÉL SZÉPSÉGE - Ford: Szabó Lőrinc
Ujra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó:
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb
Radnóti: Február
"Vajon miért vár az ember mindig másik évszakot? (...) Miért ne lehetne örülni a télnek, amely szemlátomást nem óhajt enyhíteni a szorításán, és amolyan színházi havat szór a járdákra, amikor mindjárt itt a március? A nyár úgyis eljön, és a következő tél is, amikor már egy évvel öregebbek leszünk, és egy évvel közelebb kerülünk ahhoz, amitől úgy félünk."
(Iselin C. Hermann)
...Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek...
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.
Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!
József Attila: Tél
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
Én vagyok tornácod barátságos fedele,
Melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
És gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, és vagyok asztalod lapja,
Én vagyok az ágy, amelyben fekszel,
A deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok házad ajtaja
Bölcsőd fája ...
... Koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem,
Hallgasd meg kérésem:
Ne bánts!
Hannes Tuch: Az erdő sóhaja - Bitte des Waldes (Ford. Fekete István)
Zúzmarás a december,
Örülhet a hóember.
Hófehér a pocakja,
Óriási hólabda.
Hópocakján hófeje,
Seprűt tart a jobb keze.
Kavicsszem és kavicsszáj,
Répaorrán kismadár.
Bartos Erika: Hóember c. vers
A tél szépsége - Gyönyörű téli felvételek és zene
Link
A TÉL SZÉPSÉGE...PÁNSÍP - EVITA
Link
Vivaldi -- Tél.
Link
A tél dala - Nox
Link
Wass Albert: Tél - Muck Ferenc: Piros szív, fehér hó, zöld levél..
Link
VERSEK A TÉLRŐL - ERNESTO CORTAZAR zenéjével
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Évszakok |
|
|
|
Címkék: szomszédságukban, szárnyaszegetten, mozdulatlanságot, alekszandrovics, olvasztótégelye, békességesebbet, megsűrűsödnének, emlékezetünkben, varázspalástban, megpróbáltatást, jóindulatúaknak, földreszálltak, elcsendesülnek, magánosságában, megbolondulnál, mindannyiunkat, rohamléptekkel, megelevenednek, mozdulatlanság, magyarországot, szeretetsugár, megkönnyeznek, hószendvicset, szerethessünk, csengőhangnak, ereszthetitek, szempillánkon, melengetésére, tanácstalanul, teremtményeit, barátságtalan, beszélgetések, beláthatatlan, fényfuvoláján, beragyognálak, békétleneknek, maga öröme, hófehér varázslat, madarak csicsergését, hideg miatt, nagy fehérségben, erdőre friss, ezüstös holdfény, legfinomabb selyemből, beszéd téma, újszülött kislány, boldog nagypapa, korty italra, torkunkat maró, következő havazás, szempillánkon hópihék, tavasz kopogtatna, TÉLI HANGULAT, Gábor Andor, HULL HÓ, Kapui Ágota, Petrovácz István, Kárpáti Tibor, Eszenyi István, Várady Lilly, TÉLI SZÉP, Kosztolányi Dezső, TÉLI ALKONY, André Aciman, Fazekas Margit, Verselő Antológia, Mentovics Éva, Szilágyi Domokos, Jakab Ödön, Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko, Tamkó Sirató Károly, Radnóti Miklós, Kulik Tamás, Ernest Hemingway, Anton Pavlovics Csehov, Simon István, Farkas Zsuzsanna, Laik Eszter, James Norbury, Nagy Panda, Kicsi Sárkány, Anne Bronte, Dallos Sándor, Gergely István, Wass Albert, Mészáros András, ELSŐ HÓ, Szalai Borbála, Káldi Géza, Osvát Erzsébet, Juhász Ferenc, Anne Bradstreet, Farkas Árpád, Gazdag Erzsi, Fehér Karácsony, Remenyik Sándor, DICSÉRŐ ÉNEK AZ ÚJ HÓRA, Petőfi Sándor, PUSZTA TÉLEN, Csukás István, Donászy Magda, Weöres Sándor, Reményik Sándor, Várnai Zseni, Kormos István, TÉLI ESTÉN, JANUÁRI HÓ HULL, Józsa Márta, Palotás Petra, MEDVE TÖPRENGÉSE, Czóbel Minka, Kányádi Sándor, Jean Vanier, Vass Lajos, Ujvári Lajos, MEGSZEPPENT HÓVIRÁG, Aranyosi Ervin, Kuzebaj Gerd, Uhrin Benedek, Kahlil Gibran, Jókai Mór, Vitó Zoltán, Vörösmarty Mihály, Csitáry-Hock Tamás, Zelk Zoltán, Fetykó Judit, Fekete István, György Emőke, Pósa Lajos, Szabó, Babits Mihály, TAVASZ KÖZÖTT, ELŐKELŐ TÉL, Szép Ernő, Doug Larson, Kölcsey Ferenc, Benedek Elek, Devecsery László, Márai Sándor, József Attila, Ugye Kedves, Lovas Éva, Endrődi Sándor, TAVASZ FELÉ, Vámosi Nóra, Edith Sitwell, Sinclair Lewis, Katherine May, Albert Camus, Balla Piroska, Sarah Ivens, Gazdag Erzsébet, William Henry, Szabó Lőrinc, Iselin, Hannes Tuch, Bartos Erika, Muck Ferenc, VERSEK TÉLRŐL, ERNESTO CORTAZAR,
|
|
Offline
